2.Buli és meglepetés 2.Vita

Miközben ezeket a szavakat mondta,megcsókolta de Luther el se húzódott. Ezen még nagyobban néztem ,és minden porcikámban elkezdtem remegni a visszafojtott düh miatt.Oda akartam menni jól megpofozni Amyt,de négy kar lefogott,és Zeke mondta a többieknek hogy hátravisz a kertbe.Sejthette hogy most fogok átalakulni.Mikor hátraértünk összeestem,és elkezdtem zokogni. -Miért?-kiáltottam fel fájdalmasan. -Hát ez nagyon nem volt szép húzás Amytől,csak úgy letámadni szegény Luthert. -Ki ne merd mondani annak a ribancnak a nevét.!-sziszegtem neki -Luther hogy hagyhatta úgy leteperni magát....-csóválta a fejét miközben szitkozódott. Még jobban elkezdtem remegni és kiáltotta Zeke-nek,hogy mennyen el a közelemből,meg is fogadta a taanácsomat és elkezdett rohanni,hogy telefonáljon anyuéknak. És megtörtént elkezdtem átalakulni.Olyan volt,mindta kiszakadtam volna a saját bőrömből,nagyon rossz érzés volt.Mikor teljesen átalakultam,fájdalmasan felvonyítottam. Reméltem hogy nem hallják meg ,de szerencsétlenségemre Luther meghallotta és elkezdett kifelé rohanni,Zeke is visszaért.Én pedig teljes erőmből rámorogtam Lutherra,és elkezdtem felé futni,erre hátrahőkölt.A ház felé néztem,és megláttam magamat az ablakban.Fehér alap és egy vörös folt volt a jobb oldalamon, a ruhák mindenhol szétszóródva.Én pedig támadó állásban álltam ,és rá akartam támadni Lutherra,de Zeke megállított.Morogtam egyet,aztán üzente gondolatban hogy mennyek be az erdőbe,mert 2 perc és anyuék az erdőben fognak várni,így hát bevetettem magamat az erdőbe,és vártam.Pont letelt a 2 perc,a bokor zörgött én pedig morogtam egyet,de rögtön abba is hagytam,mert megláttam anyut,és aput.Anyu kezébe egy kis kupac ruha volt.Apunak üzentem gondolatban,hogy: "hogy kell visszaváltozni?" "nyugodj meg ,és próbálj ellazulni."üzente apa. Úgy is tettem ahogy apa mondta,és még mielőtt visszaváltozhattam volna üzentem neki -Elfordulnál?-üzentem neki gondolatban,és elfordította a fejét,én pedig visszaváltoztam "emberi" alakba.Anyától elvettem a ruhákat,ami egy fekete csőtopp ,és egy fekete csőszárú farmer volt. -Köszi.-mondtam neki mire megölelt ,én is visszaöleltem,és szóltam apának,hogy kész vagyok.Elköszöntem anyuéktól,és azt mondták,hogy siessek majd haza,mert még pakolnunk kell.Kléptem a fa mögül ,Luther felhördült,de aztán lesütötte a szemét,és nem mert rám nézni..Zeke pedig az arcomat fürkészte. -Jól vagyok.-sziszegtem. Erre Luther felkapta a fejét,de egyből meg is bánta,mert akkora pofont kapott,hogy majdnem leesett a feje szó szerint. -Áucs!!-mordult fel Luther. -Wow,hogy lettél ilyen erős?-kérdezte Zeke. -Mittomén,mennyünk már be,mert van pár bejelentenivalóm......-erre Luther felszisszent én pedig rákaptam a tekintetemet. -Lesz mit mesélned!...-sziszegtem Luthernak. Mikor extra gyorsasággal,és direkt meglöktem a vállát ,seggre ült. Zeke kikerekedett tekintettel nézett rám,erre megvontam a vállamat és elkezdtem befelé húzni,miközben Luther a földről kászálódott fel. Többiek már bent vártak ránk egy asztalnál ülve.Megláttam Amyt az italos pult előtt ,és elkaptam a haját,és a körmömmel,ami meglehetősen megnőtt ki akartam próbálni,erre itt volt az alkalom ,én pedig kapva-kaptam utána,így hát a derékig érő hajából csináltam rövidet.Akkorát rántottam,rajta hogy fájdalmasan felsikoltott. -Na ki a kurva?-kérdeztem. -Legközelebb tudodd kivel szórakozzál kisanyám!-sziszegtem neki. -Van pár bejelenteni valóm.-mondtam miközben leültem Lucy mellé. Minden szem Amyn ragadt aki a földről kászálódot fel.Mikor felkelt minden szem rám szegeződött. -Bökd ki mi bántja a csőrödet!-mondta Lucy. -El fogunk költözni.-nyögtem i,mire mindenkiben megállt az ütő. -Ezt nem mondod komolyan!-kiáltott fel Lucy és Luther egyszerre. -De komolyan mondom.-és azzal a lendülettel emberi tempóban kirohantam.De mikor kiértem elért a baj,összeestem.Arra ébredtem fel,hogy Lucy szólongat -Ana,Ana,kelj fel!!!-mondta. -Uhmmm.Mi történt?-kérdeztem kábán,de dulakodás hangját hallottam. -Amy mi a faszt képzelsz magadról,hogy csak úgy letepered szegény Luthert,-ordított Zeke torkaszakadtából. -Há bocs bazdmeg nem lehet üdvözölni a pasimat?-kérdezte. -Pasimat?-sikoltottam fel. Felugrottam a földröl és elkezdtem Amy felé menni -Válaszolj Amy!-ordítottam magamból kikelve. Már csak 1 méter választott el Amytől,de 2 hideg kar megakadályozott. Akar tulajdonosait egyből fel is ismertem.