3.fejezet----->Békülés,és harc a családban

-Engedj el Luther.-sziszegtem neki.

-Nem.-súgta a fülembe.

-Ne akard!-ordítottam neki.

-Kérlek beszéljük meg!-súgta a fülembe édes hangján.Sóhajtottam eggyet,de végül beadtam a derekamat.

-Legyen,de ha rólunk van szó akkor vége!

-Legalább halgassad végig,te is jobban jársz.-mondta Zeke

-Rendben mennyünk mielőtt széttépem ezt a picsát.-sziszegtem dühösen.

-Lucy, ha nem jövök vissza fél órán belül küldd utánam Zeke-t!-öleltem meg Lucyt,aztán hátraindultam Lutherrel.

-Miért?Mondd miért nem vagyok neked elég jó?!

-Nem is tudom kutyuskám.-erre morogtam eggyet.

-Ha így kezded akkor megyek is vissza részemről akor ennyi volt a beszélgetés!-ordítottam neki.

-Na elég legyen!-ordította,és akkorát csapott az arcomra,hogy jókora véraláfutás keletkezett.

-Nee!Kérlek ne haragudj.-mormolta elhaló hangon,és ahogy az arcomat bámulta fehérebb lett,mint a fal.

-Nem is tudom mi ütött belém.-mondta és a kezét nyújtotta,hogy segítsen felhúzni a földről,de én ellöktem.

-Nem kell a segítséged,se a sajnálatod te vérszopó.-sziszegtem neki dühösen.

-Kérlek halgass végig.-motyogta az orra alatt

-Oké,ha ezt akarod.-adtam be a derekamat,erre megkönnyebbülten felsóhajtott.

-Hogy te milyen makacs tudsz lenni,na gyere!-Adta a kezét,és én el is fogadtam.

Akkorát rántott rajtam,hogy a melkasának csapódtam és erőszakosan a derekamra rakta a kezét,és közbe beleszagolt a hajamba,ezután hátrahőkölt.

-Ana nem érzem a szagodat,nem érzem a hajad eper illatát .Mi történt?-kikerekedett szemekkel néztem rá.

-Biztos egy új képessgégre tetem szert.-vontam vállat.

-Nah kezdj magyarázkodni.-bőktem vállba.

-Izé,oké.....-motyogta.

-Ne haragudj!Próbáltam eltolni magamtól Amyt, de nem sikerült,nem akartam ,hogy megsérüljön.-erre felmorogtam.

-Hééééééé.-emelte fel a fejemet az államnál fogva.

-Te sem akarta,hogy lebukjak,igaz?!-megcsóváltam a fejemet.

-És amúgy is soha nem csalnálak meg!-mielőtt válaszolhattam volna már szenvedélyesen csókolt,én vetettem véget a csókunknak.

-Én még nem mondtam semmit-durcáskodtam.

-Mondd!-sóhajtott fel drámaian,ezen elkuncogtam magamat.

-Ez még nem mentség az alól,hogy megütöttél!-sziszegtem neki összeszorított fogakkal.

-Ne haragudj!Elborult az agyam.Nem akartam.-hajtotta le a fejét


-Oké.-Mondtam neki.

-De ha még egyszer előfordul egy ilyen dolog ,akkor mindennek vége.-mondtam neki,mire felkapott,és elkezdett forogni velem,sé közbe elkezdte sckolgatni az arcom minden szegletét,utoljára hagyta a számat.Forrón,és édesen csókolt.De a csókot valaki megzavarta.

-Khm,Khm.....-köszörülte meg a torkát Zeke

-Letelt a fél óra,azt hittem megölitek egymást,de amint láttam az előbb egész jól alakul a helyzetetek.-kuncogott.

-Mennyünk be,mert még el kel mondanom pár dolgot...-mondtam lehajtott fejjel.

Luther arcáról lefagyott a mosoly,lerakott a földre,de a kezemet nem engedte el.

-Oké.-mondta Zeke

Mikor beértünk minden szem ránk szegeződött.Amy sak bámulta összefont karjainkat,és lövelt felém egy gyilkos pillantást,itt elszakadt a cérna,és újból megcsókoltam Luthert.

-Khm,Khm...-szólt közbe most Lucy.

-Öhm,bocsi-mosolyogtam Lucy-ra.

-Áh semmi ....... -kuncogott Lucy.

-Csak be kéne fejezni,amit elkeztél mondani.-Mondta Dave,és leültünk az asztalhoz amit kibéreltek Lucyék.

-Szóval...-kezdtem bele

-El fogunk költözni.....-nem mertem felnézni,de lehetett érezni a feszültséget a levegőben,csak Amy kuncogását lehetett hallani a beállt csönd közbe,és lövelltem felé egy
"Ha még egy ilyen eset letépem a fejedet te fruska pillantást."És egyből be is fogta.

-Van még valami...-mondtam kicsit élénkebben,minden kérdő,és szomorú tekintet rám szegeződött.

-Lesz egy kistestvérem,és hónaponta el fogok jönni hozzátok látogaóba,js és kaptam egy kiskutyát.-erőltettem magamra egy mosolyt.ezt Luther észrevette,és megölelt.

-Gratulállok!-mondták egyszerre és jó hangos röhögésben törtek ki.
Minden szem a bárból a mi asztalunkra szegeződött,ezen még jobban elkezdtek röhögni,én meg csak kuncogtam,hogy milyen lököttek.

-Na mi van?Bowlingozni jöttünk nem?-elismerően bólogattak,amikor abbahagyták a röhögést.

Az egész estét végigbowlingoztuk.
Mikorra eléggé elfáradtunk,a többiek el is indultak a búcsúzkodások után.

-Viszlát srácok!-köszöntem nekik könnyes szemmel,és mindenkit megöleltem kivéve Amyt ,mert ő már rég elment.
Sajnos Luther a többiek előtt indult,10 perces csók után elköszönt tőlem,aztán jöttek a többiek.

-Jó utat,és Boldog szülinapot!-Ölelt meg mindenki.

Mikor mindenki elhajtott belevetettem magamat az erdőbe és elkezdtem hazafelé rohanni.Mikor a ház 20 méteres körzetében voltam elkezdtem sétálni emberi tempóban.
Mikor majdnem 10 méterre voltam a háztól hangos nyögéseket hallottam,és "ooo"zásokat hallottam,ezen elkezdtem kuncogni.Gondoltam,hogy nem avarom meg anyuékat a buldózeres játékban,ezért felhívtam anyát telefonon.Érdekes ,mert anyu a 2.csörgésre felvette

-Szia!Hol vagy?-kérdzetem tőle meglepődötten

-Szia kicsim,Forksban.-ezen nagyot néztem.

-Házat nézel?-kézdeztem tőle.

-Igen miért?-

-Jah csak kérdeztem,nah megyek suija anya puszi,szeretlek!

-Szia,én is-aztán letetem,és rohanni kezdtem a házba.Nagyot nyeltem,amikor újabb nyögéseket halottam a házban mindenhova benéztem,kivéve hugi szobájába,mikor benyitottam SOKKOT kaptam.Apu feküdt egy ribancon,és az a ribanc AMY volt!
Odamentemaz ágyhoz és Apu úgy oldalba rúgtam,hogy eltört 2 bordája,és Amyt pedig nekidobtam a falnak.

-Mit képzelsz magadról te kis mocsok?!-üvölttem Amy képébe.
-Először a pasim,aztán az apám-erre Jacob felmordult,én meg rámorogtam hogy most fogja be.
-Ana álj le!-üvöltötte az apám

-Kinek a pártján álsz?-kérdeztem tőle döbbenten.

-Hát nem a te pártodon.-szólalt meg Amy.

-Ó,így állunk ,mi?-kérdeztem Jacobtól,aki még mindíg a földön feküdt.

-Nem én csaltam meg anyádat,hanm ő csalt meg engem!-csattant fel apám.

-Leszarom,hogy ki csalt meg kit.-ordítottam magamból kikelve.

-Te pedig!-mutatam Amyre.

Ha még egyszer idetolod a pofádat letépem a fejedet,és nem viccelek!-ordítottam a képébe.

-Ja,és még valami,apu-mondtam ki az apu szót undorodva.

-Honnan tudtad,hogy anyu megcsalt téged?-kérdeztem sértődötten.

-Tudod kislányom,sohase mondanék nekd ilyent ,de most elérted a célodat: Takarodj el a házamból örökre,és vissza se nézz!-ordította a képembe.

-Te akartad megyek szólok anyához,talán ő még elfogad engem,amiért most megtagadom az apámat!-üvöltöttem neki.Na most bekaphatja gondotam magamban,olyan döbbent kifejezés ült az arcára,hogy azt hittem összeesik.

-Tudod,mit azt fogom mondani az embereknek hogy meghaltál ,ja és hogy gonosz ember voltál.- üvöltöttem,és végigcsordult egy könnycsepp az arcomon.

-Te meg!-mutattam Amy-re

-Takarodj inen 2 percen beül!-ordítottam.

-Hú de félek kis pisis!

-Nem mondom még egyszer-üvöltöttem.

3,2,1-És kidobtam az ablakon átalakultam farkas alakba,és a ruhákat a lábamra kötöttem.
Utánaugrottam,és megtámadtam.Első lépésnek leszakítottam a karját ,ő pedig belerúgott eggyet a bordáim közé,erre felnyüszítettem ,és letéptem a másik karját is,erre fájdalmasan felsikoltott.Megint rá akartam támadni,de valami nekilökött a fának,és éreztem hogy még 2 bordám eltörik.Feltápászkodtam,és elindultam Forks felé.Anyu biztos ott lesz,mikor a határhoz értem Megindultam a Cullen ház felé.
Mikor odaértem fájdalmasan felvonyítottam,és bementem a fák közé átöltözni.Mikor átöltöztem kiléptem a fák közül ,és összeestem.Mikor kezdtem egy kicsit magamhoz térni ,amikor már majdnem magamnál voltam,csak a szemem volt csukva,és amikor meghalottam anya sikítását felpattantak a szemeim.A cullen házban voltam Edward szobájában voltam.Mindenki döbenten nézte az ágyamatén is odanéztem és nem láttam semmit megvontam a válam,és elkezdtem előttük integetni

-Hahó?-integette előttük

-Hol van Ana?-kérdezte Alice

-Érzem a jelenlétét,de nem látjuk,és nem halljuk őt.-mondta Jasper
Odasétáltam anyhoz,és ráraktam a kezemet az arcára,és megmutattam neki azt amikor eltörnek a bordáim,nem mertem megmutatni neki az egsz sztorit,mert féltem,hogy összeesne.Éreztem,ahogy anuy lába kezd összerogyni,és üzetnem mindenkinek,hogy valaki kapja el."bárcsak látható lennék"gondolta magamban,és erős fény árasztotta el a szobát.A többiek döbbenten néztek rám.
-Mi van?-Kézdeztem döbbenten.
Eközben anya elkezdett sikoltani ,mi meg aliccel egyszerre felkiáltottunk,hogy neeeee.Carlaisle kitessékelt minket a szobából,és mondta ,hogy minnél előbb ki kell venni a babát.Én meg mindenkinek köszöntem,de Emettet és Rosi-t.De vissza kellett mennem L.A.-ba hugi,és a kutya , meg a ruhák miatt.Elkezdtem visszafelé rohanni.Amikor a házba értem nem találtam senkit a házban.Összepakoltam a cuccokat,és felkaptam a kutyát meghallottam hugt hazaérkezni,zért lerohantam a lépcsőn.Mikor rátapasztottam a szájára a kezemet,megértette,hogy ne beszéljen,elindultunk a kulcsok felé,és apu akkor érkezett haza felnyögtem,és a kutya elkezdett fészkelődni a karjaimba.lementünk a garázsba a cuccokkal együtt,és bepakoltam a tűzpiros ferrarimba,és elindultunk én meg kikapcsoltam a képességeimet,és elkezdtünk Forks felé hajtani.

Ne haragudjatok

Ne haragudjatok ,hogy nem hoztam a fejezeteket csak tgeljesen bedepiztem. Nagyon rossz apjaim voltak,és már az írás sem megy annyira.... Nemtudom még mikor lesz új feji,mert nem leszek majdnem egy hónapig gépközelben.... Lécci írjatok komikat sokat segítenétek vele,ha tudnám hogy tetszik e a könyv :S ;) By.: Dr. Köcsög

2.Buli és meglepetés 2.Vita

Miközben ezeket a szavakat mondta,megcsókolta de Luther el se húzódott. Ezen még nagyobban néztem ,és minden porcikámban elkezdtem remegni a visszafojtott düh miatt.Oda akartam menni jól megpofozni Amyt,de négy kar lefogott,és Zeke mondta a többieknek hogy hátravisz a kertbe.Sejthette hogy most fogok átalakulni.Mikor hátraértünk összeestem,és elkezdtem zokogni. -Miért?-kiáltottam fel fájdalmasan. -Hát ez nagyon nem volt szép húzás Amytől,csak úgy letámadni szegény Luthert. -Ki ne merd mondani annak a ribancnak a nevét.!-sziszegtem neki -Luther hogy hagyhatta úgy leteperni magát....-csóválta a fejét miközben szitkozódott. Még jobban elkezdtem remegni és kiáltotta Zeke-nek,hogy mennyen el a közelemből,meg is fogadta a taanácsomat és elkezdett rohanni,hogy telefonáljon anyuéknak. És megtörtént elkezdtem átalakulni.Olyan volt,mindta kiszakadtam volna a saját bőrömből,nagyon rossz érzés volt.Mikor teljesen átalakultam,fájdalmasan felvonyítottam. Reméltem hogy nem hallják meg ,de szerencsétlenségemre Luther meghallotta és elkezdett kifelé rohanni,Zeke is visszaért.Én pedig teljes erőmből rámorogtam Lutherra,és elkezdtem felé futni,erre hátrahőkölt.A ház felé néztem,és megláttam magamat az ablakban.Fehér alap és egy vörös folt volt a jobb oldalamon, a ruhák mindenhol szétszóródva.Én pedig támadó állásban álltam ,és rá akartam támadni Lutherra,de Zeke megállított.Morogtam egyet,aztán üzente gondolatban hogy mennyek be az erdőbe,mert 2 perc és anyuék az erdőben fognak várni,így hát bevetettem magamat az erdőbe,és vártam.Pont letelt a 2 perc,a bokor zörgött én pedig morogtam egyet,de rögtön abba is hagytam,mert megláttam anyut,és aput.Anyu kezébe egy kis kupac ruha volt.Apunak üzentem gondolatban,hogy: "hogy kell visszaváltozni?" "nyugodj meg ,és próbálj ellazulni."üzente apa. Úgy is tettem ahogy apa mondta,és még mielőtt visszaváltozhattam volna üzentem neki -Elfordulnál?-üzentem neki gondolatban,és elfordította a fejét,én pedig visszaváltoztam "emberi" alakba.Anyától elvettem a ruhákat,ami egy fekete csőtopp ,és egy fekete csőszárú farmer volt. -Köszi.-mondtam neki mire megölelt ,én is visszaöleltem,és szóltam apának,hogy kész vagyok.Elköszöntem anyuéktól,és azt mondták,hogy siessek majd haza,mert még pakolnunk kell.Kléptem a fa mögül ,Luther felhördült,de aztán lesütötte a szemét,és nem mert rám nézni..Zeke pedig az arcomat fürkészte. -Jól vagyok.-sziszegtem. Erre Luther felkapta a fejét,de egyből meg is bánta,mert akkora pofont kapott,hogy majdnem leesett a feje szó szerint. -Áucs!!-mordult fel Luther. -Wow,hogy lettél ilyen erős?-kérdezte Zeke. -Mittomén,mennyünk már be,mert van pár bejelentenivalóm......-erre Luther felszisszent én pedig rákaptam a tekintetemet. -Lesz mit mesélned!...-sziszegtem Luthernak. Mikor extra gyorsasággal,és direkt meglöktem a vállát ,seggre ült. Zeke kikerekedett tekintettel nézett rám,erre megvontam a vállamat és elkezdtem befelé húzni,miközben Luther a földről kászálódott fel. Többiek már bent vártak ránk egy asztalnál ülve.Megláttam Amyt az italos pult előtt ,és elkaptam a haját,és a körmömmel,ami meglehetősen megnőtt ki akartam próbálni,erre itt volt az alkalom ,én pedig kapva-kaptam utána,így hát a derékig érő hajából csináltam rövidet.Akkorát rántottam,rajta hogy fájdalmasan felsikoltott. -Na ki a kurva?-kérdeztem. -Legközelebb tudodd kivel szórakozzál kisanyám!-sziszegtem neki. -Van pár bejelenteni valóm.-mondtam miközben leültem Lucy mellé. Minden szem Amyn ragadt aki a földről kászálódot fel.Mikor felkelt minden szem rám szegeződött. -Bökd ki mi bántja a csőrödet!-mondta Lucy. -El fogunk költözni.-nyögtem i,mire mindenkiben megállt az ütő. -Ezt nem mondod komolyan!-kiáltott fel Lucy és Luther egyszerre. -De komolyan mondom.-és azzal a lendülettel emberi tempóban kirohantam.De mikor kiértem elért a baj,összeestem.Arra ébredtem fel,hogy Lucy szólongat -Ana,Ana,kelj fel!!!-mondta. -Uhmmm.Mi történt?-kérdeztem kábán,de dulakodás hangját hallottam. -Amy mi a faszt képzelsz magadról,hogy csak úgy letepered szegény Luthert,-ordított Zeke torkaszakadtából. -Há bocs bazdmeg nem lehet üdvözölni a pasimat?-kérdezte. -Pasimat?-sikoltottam fel. Felugrottam a földröl és elkezdtem Amy felé menni -Válaszolj Amy!-ordítottam magamból kikelve. Már csak 1 méter választott el Amytől,de 2 hideg kar megakadályozott. Akar tulajdonosait egyből fel is ismertem.

Buli,és meglepetés 2.rész vita

bocs srácok,nemsokára lesz új feji csak egy csomó dogát foguk írni....... De ne aggódjatok nemsokára lesz egy új.

Buli,és meglepetés 1.rész

2.Buli, és meglepetés Mikor felértem a szobámba nagy meglepetés fogadott.A kutya az egyik kedvenc cipőmet rágta.Odamentem,és elvettem a kutyától a cipőt.Körülnéztem a szobába és az ágyamon megláttam egy rózsaszín dobozt elfintorodtam, nem szeretem a rózsaszínt de nem is utálom.Odamentem az ágyhoz és kinyitottam a dobozt,mikor leraktam az ágyra a doboz tetejét a kutya vakkantott egyet és felém kezdett rohanni.Mikor a lábamhoz ért felvettem a kezembe. -Dagi lesz a neved!-mondtam neki nevetve. Megnéztem a doboz tartalmát,és találtam benne minden kutyás dolgot,volt benne egy rózsaszín fekhely,kutyasampon,kutyaparfüm (bocsi ez kellett XD) ,és egy csomó kutyajáték. Kivettem a játékok közül egy hamburgert ami csipogott.a kutya elkezdett fészkelődni a karjaimba ,ezért leraktam a földre.eldobtam neki a hamburgert.Nem akarta visszahozni,ezért odamentem és elkezdtem ráncigálni a hamburgert,hogy adja oda már. Végül megunta és elengedte a hamburgert. -Remélem szobatiszta vagy!-mondtam neki,az ajtóból kuncogást hallottam. -Kösziiiiiii!!-ugrottam anya nyakába. -Annyira cukiiii!!!- -Mi a neve?-kérdezte kíváncsian. -Dagi-válaszoltam.erre hangos röhögésben tört ki a kutya meg morgott egyet amin én elkuncogtam magamat. -Látod tetszik neki a név.Neked mi a bajod vele?-kérdeztem kíváncsian. -Izé semmi...-mondta anya. -Segítesz kiválasztani a ruhát?- -Inkább nem.....Majd szólj ,hogyha késze vagy és megmondom hogy áll. -Oké akkor öltözök. Bementem a gardróbomba ,és kiválasztottam egy farmer miniszoknyát ami épp hogy takarta a seggemet,és egy lila csőtoppot. -kész vagyok!-szóltam anyunak. -Ezt akarod felvenni?A segged is kint van belőle......-ezen elkuncogtam magamat. -Jó választok mást ..... Találtam egy lila pánt nélküli comb középig érő ruhát,ezt anya nagyon díjazta. -szerinted mit fog szólni Luther?-kérdeztem anyut szomorúan. -Nem tudom-ölelt meg. -Mostanába annyit veszekszünk.-mondtam neki könnyekkel küszködve. Anya nem válaszolt,csak megölelt. -Nem lesz semmi baj.-mondta anya. -Oké, ha te mondod. -Holnap nem mész suliba,mert pakolni kell. -Oké.-mondtam a sírástól reedtes hangon. Dagi odaszaladt a lábamhoz,és én pedig felvettem az ölembe. -Alig várom ,hogy lássam a többieket! -Én is kicsim!-mondta anya -Szeretlek-mondtam neki,és megöleltem. -Én is téged.-ölel vissza. -Szerinted mikor lesz az 1.átalakulásom?-kérdeztem kíváncsian -Nem tudom,és apád sem tudja.reméljük,hogy nem lesznek nagy fájdalmaid mint anno. apádnak. -Ki tudja?!-válaszoltam. ***** Mikorra végeztem a sminkkel és a hajammal pont akkor érkezett meg Lucy is. -Hali!-köszöntem nekik. -Szia!-köszöntek egyszerre,a kocsiban Lucy,Amy,David,Zeke, és Robert ült. -Luther?-kérdeztem kíváncsian. -Ott vár minket.-mondta Robert -Ribanc....-mormaolta amy -Tessék Amy nem hallottam már süket is vagyok?-és lucy ezen elröhögte magát -Ribanc-mondta már hangosabban Amy -Chhhhhhh.Mert te nem vagy az mi? Akinek az a képessége,hogy minden férfit el tud csábítani az a ribanc!!-sziszegtem neki. -Savanyú a szőlő mi?-kérdezte Amy .Na itt elszakadt a cérna már ott volt a csípős megjegyzés a nyelvem hegyén,de David megelőzött. -Majd ha odaértek akkor verekedtek!-mondta David. -Végre!!-szólaltunk meg Amyvel egyszerre.És kitört a röhögés,mindenki röhögött rajtunk. Mikor kiszáltam Amy kirakta elém a lábát,és én meg belerúgtam egy jó nagyot hogy érezze,hogy mi a fájdalom,fel is sikoltott. -Hülye barom ez mire volt jó?-sikoltozott. -Hát nem is tudom ,talán,mert ki akartál gáncsolni?-kérdő tekintettel néztem rá. -Chhhh,én?-kérdezte,és megindult a bejárat felé ahol Luther sietett ki felém -SZIA,ÉDES!-köszönt neki Amy,ezen nagyot néztünk o.o